Tippek, trükkök

1. Milyen villanypásztor készüléket válasszak?

Amikor villanypásztor készülék vásárlását tervezzük, a következő szempontokat vegyük figyelembe. Először is számoljuk ki, hogy mennyi a villanypásztorral bekerítendő terület kerülete. Ha megvan a kerület, szorozzuk meg a sorok számával, ha csak nem egy soros villanykarámot szeretnénk építeni. Miután kiszámoltuk az összes huzal mennyiséget, jöhet a készülék kiválasztása.
A szabály: A villanypásztor készülék hatótávolsága legalább a duplája legyen, mint amennyi huzalt rá fogunk kötni. Ha a későbbiekben szeretnénk tovább bővíteni villanypásztor rendszerünket, akkor inkább válasszunk még ennél is nagyob hatótávolságú készüléket.

2. Milyen villanypásztor huzalt válasszak?

A huzaloknak alapvetően 2 fajtája van. Az egyik a villanypásztor zsinórok (ezek kör keresztmetszetűek), a másik a villanypásztor szalagok (ezek laposak). Készülhetnek tiszta fémből (pl.: horganyzott acél drót, vagy acél sodrony), és műanyag alapú szálakból, amelyekbe vékony fémszálakat szőnek. (A szalagok nem léteznek tiszta fémes verzióban.)
A tiszta fém huzalok előnye a hosszú élettartam, szinte sosem kell cserélni. Hátrányaik: nehéz, telepítése komplikáltabb merevségük miatt, normálisan visszabontani szinte lehetetlen és nem látszik, mert a matt szürke fémszál beolvad a környezetbe.
A műanyag huzalok előnyei: kiválóan látható, könnyű telepítés, visszabontás. Hátrányai: élettartamuk átlagosan 2-3év és drágábbak is kissé.

A villanypásztor huzalok fő jellemzői a szakító szilárdság (kg) és a méterenkénti ellenállás (RDC).  
A szakító szilárdság néhány 10kg-tól több 100kg-ig is terjedhet. Ez az érték minél nagyobb, a huzal annál vastagabb, és valószínű drágább is. A kis szakítószilárdságú huzaloknál érdemes mérlegelni, hogy azok könnyebben elszakadnak.
A méterenkénti ellenállás a huzal 1m-es darabjának az egyenáramú ellenállása ohm-ban kifejezve. Itt figyelni kell, mert ez az érték két féle lehet. Vannak olyan huzalok, amelyek ellenállása nagy (pl.: 7-8Ω vagy még nagyobb), és vannak huzalok, amelyek ellenállása kicsi, néhány tized ohm (pl.: 0,14Ω). Azért van ez a különbség, mert a villanypásztor készülék nagyfeszültségű transzformátora (egyébként semmilyen transzformátor sem), nem szereti a terheletlen állapotot, és meghibásodik. Ebből az következik, hogy ha kis (pár száz méter) villanykarámot építünk nagy RDC-jű, ha nagy villanykarámot (több 100m vagy több km) építünk kis RDC-jű huzalt használjunk!

3. Mire figyeljek a villanypásztor rendszer építése során?

Egy villanypásztor rendszer kiépítése rendkívül egyszerű, de mégis komoly precizitást igényel, ugyanis itt nagyfeszültség van, nem pedig 230V, mint a konnektorban!
Az építés során csak műanyag szigetelőket (huzal tartó) szabad használni, amelyek legalább 2cm-re eltartják a huzalt minden villamos vezetésre hajlamos résztől (pl.: faoszlop, fémoszlop, betonoszlop, drótkerítés, növények…stb). Nem jó szigetelőnek a neylon zacskó, a szigetelőszalag, a benzincső, a slagnak egy darabja, a fakaróba ütött szög, a drót…stb, és ki tudja még mi minden más, az emberi kreativitás (hülyeség) határtalan…
De nem csak a villanykarám rendszernek kell hibátlannak lennie, hanem a földelésnek is. Egy alap földelés legalább 10mm átmérőjű és 2m hosszú teljes hosszában leütve, és a rákötött földelő vezetéknek is jól kell érintkeznie vele, mert ha a kontaktus hibás, a földelésünk is hibás. A „szúrjunk le egy 200-as szöget és majd locsolgassuk” az nem földelés. A földelő szondát nem locsolgatni kell, hanem egyszer normálisan kiépíteni.
Ne felejtsük el, ha bővítjük a területet, a földelést is hozzá kell bővíteni. Minél nagyobb területet kerítünk be, annál több vagy nagyobb földelő szondára lesz szükségünk.

A villanypásztornak mindig építsünk külön földelést, ne kössük rá a hálózati földelésre!
Ha nagyon ügyesek voltunk eddig és már hibátlan a karámrendszerünk, sőt hibátlan a földelésünk is, akkor jöhet a villanypásztor készülék és a villanykarám összekötése. Erre lehetőleg erre való nagyfeszültségű kábelt használjunk. (Ha épület falán át, vagy föld alatt szeretnénk vezetni ezt a vezetéket, akkor viszont eszünkbe se jusson mást használni, és gégecsövezzük be!) Ha ez nem áll rendelkezésre, figyeljünk oda, hogy az a vezeték amin a nagyfeszültség megy semmihez ne érhessen hozzá.

blank

4. Hova tegyem a villanypásztor készüléket?

A mi villanypásztoraink IP44-es dobozba vannak beépítve. Ez a mérsékelten vízálló kategóriát jelöli. De mivel nagy feszültségű készülékről van szó, senkinek sem ajánlom, hogy megáztassa. Mindenképpen fedél alatt legyen a készülék, hogy eső ne érhesse, és legalább 1m magasan, hogy a reggeli földközeli páralecsapódás se érhesse.
Kétféle villanykarámot építhetünk. Az egyik nyitott, a másik zárt. A nyitott karámrendszerek esetében próbáljuk meg a készüléket a közepén elhelyezni, hogy a karámrendszer 2 végpontja ugyanolyan távolságra legyen a villanypásztor készüléktől. Ezzel hatásfokot nyerünk. A zárt karámrendszerek esetén teljesen mindegy, hogy hol van a készülék. Mindkettőnél a lényeg, hogy – ha több soros a karámrendszer – a csatlakozási pontnál hidaljuk át az összes sort, hogy mindegyik egyből feszültség alá kerülhessen.

Sok sikert kívánunk minden egyes villanypásztor építőnek, ha esetleg elakadna, forduljon hozzánk bizalommal!

Rólunk

Cégünk villanypásztor készülékek, polisztirolvágó gépek készítésével, villanyszereléssel, hang és fény technikával foglalkozik.

blank

Kapcsolattartó

Gáspár Zoltán

Telefonszám