1. Milyen villanypásztor készüléket válasszak?

Amikor villanypásztor készülék vásárlását tervezzük, a következő szempontokat vegyük figyelembe. Először is számoljuk ki, hogy mennyi a villanypásztorral bekerítendő terület kerülete.  Ha megvan a kerület, szorozzuk meg a sorok számával, ha csak nem egy soros villanykarámot szeretnénk építeni. Miután kiszámoltuk az összes huzal mennyiséget, jöhet a készülék kiválasztása.
A szabály: A villanypásztor készülék hatótávolsága legalább a duplája legyen, mint amennyi huzalt rá fogunk kötni. Ha a későbbiekben szeretnénk tovább bővíteni villanypásztor rendszerünket, akkor inkább válasszunk még ennél is nagyob hatótávolságú készüléket.

 

2. Milyen villanypásztor huzalt válasszak?

A huzaloknak alapvetően 2 fajtája van. Az egyik a villanypásztor zsinórok (ezek kör keresztmetszetűek), a másik a villanypásztor szalagok (ezek laposak). Készülhetnek tiszta fémből (pl.: horganyzott acél drót, vagy acél sodrony), és műanyag alapú szálakból, amelyekbe vékony fémszálakat szőnek. (A szalagok nem léteznek tiszta fémes verzióban.)
A tiszta fém huzalok előnye a hosszú élettartam, szinte sosem kell cserélni. Hátrányaik: nehéz, telepítése komplikáltabb merevségük miatt, normálisan visszabontani szinte lehetetlen és nem látszik, mert a matt szürke fémszál beolvad a környezetbe.
A műanyag huzalok előnyei: kiválóan látható, könnyű telepítés, visszabontás. Hátrányai: élettartamuk átlagosan 2-3év és drágábbak is kissé.
A villanypásztor huzalok fő jellemzői a szakító szilárdság (kg) és a méterenkénti ellenállás (RDC).  
A szakító szilárdság néhány 10kg-tól több 100kg-ig is terjedhet. Ez az érték minél nagyobb, a huzal annál vastagabb, és valószínű drágább is. A kis szakítószilárdságú huzaloknál érdemes mérlegelni, hogy azok könnyebben elszakadnak.
A méterenkénti ellenállás a huzal 1m-es darabjának az egyenáramú ellenállása ohm-ban kifejezve. Itt figyelni kell, mert ez az érték két féle lehet. Vannak olyan huzalok, amelyek ellenállása nagy (pl.: 7-8Ω vagy még nagyobb), és vannak huzalok, amelyek ellenállása kicsi, néhány tized ohm (pl.: 0,14Ω). Azért van ez a különbség, mert a villanypásztor készülék nagyfeszültségű transzformátora (egyébként semmilyen transzformátor sem), nem szereti a terheletlen állapotot, és meghibásodik. Ebből az következik, hogy ha kis (pár száz méter) villanykarámot építünk nagy RDC-jű, ha nagy villanykarámot (több 100m vagy több km) építünk kis RDC-jű huzalt használjunk!

 

3. Mire figyeljek a villanypásztor rendszer építése során?

Egy villanypásztor rendszer kiépítése rendkívül egyszerű, de mégis komoly precizitást igényel, ugyanis itt nagyfeszültség van, nem pedig 230V, mint a konnektorban!
Az építés során csak műanyag szigetelőket (huzal tartó) szabad használni, amelyek legalább 2cm-re eltartják a huzalt minden villamos vezetésre hajlamos résztől (pl.: faoszlop, fémoszlop, betonoszlop, drótkerítés, növények…stb). Nem jó szigetelőnek a neylon zacskó, a szigetelőszalag, a benzincső, a slagnak egy darabja, a fakaróba ütött szög, a drót…stb, és ki tudja még mi minden más, az emberi kreativitás (hülyeség) határtalan…
De nem csak a villanykarám rendszernek kell hibátlannak lennie, hanem a földelésnek is. Egy alap földelés legalább 10mm átmérőjű és 2m hosszú teljes hosszában leütve, és a rákötött földelő vezetéknek is jól kell érintkeznie vele, mert ha a kontaktus hibás, a földelésünk is hibás. A „szúrjunk le egy 200-as szöget és majd locsolgassuk” az nem földelés. A földelő szondát nem locsolgatni kell, hanem egyszer normálisan kiépíteni.
Ne felejtsük el, ha bővítjük a területet, a földelést is hozzá kell bővíteni. Minél nagyobb területet kerítünk be, annál több vagy nagyobb földelő szondára lesz szükségünk.
A villanypásztornak mindig építsünk külön földelést, ne kössük rá a hálózati földelésre!
Ha nagyon ügyesek voltunk eddig és már hibátlan a karámrendszerünk, sőt hibátlan a földelésünk is, akkor jöhet a villanypásztor készülék és a villanykarám összekötése. Erre lehetőleg erre való nagyfeszültségű kábelt használjunk. (Ha épület falán át, vagy föld alatt szeretnénk vezetni ezt a vezetéket, akkor viszont eszünkbe se jusson mást használni, és gégecsövezzük be!) Ha ez nem áll rendelkezésre, figyeljünk oda, hogy az a vezeték amin a nagyfeszültség megy semmihez ne érhessen hozzá.

 

4. Hova tegyem a villanypásztor készüléket?

A mi villanypásztoraink IP44-es dobozba vannak beépítve. Ez a mérsékelten vízálló kategóriát jelöli. De mivel nagy feszültségű készülékről van szó, senkinek sem ajánlom, hogy megáztassa. Mindenképpen fedél alatt legyen a készülék, hogy eső ne érhesse, és legalább 1m magasan, hogy a reggeli földközeli páralecsapódás se érhesse.
Kétféle villanykarámot építhetünk. Az egyik nyitott, a másik zárt. A nyitott karámrendszerek esetében próbáljuk meg a készüléket a közepén elhelyezni, hogy a karámrendszer 2 végpontja ugyanolyan távolságra legyen a villanypásztor készüléktől. Ezzel hatásfokot nyerünk. A zárt karámrendszerek esetén teljesen mindegy, hogy hol van a készülék. Mindkettőnél a lényeg, hogy - ha több soros a karámrendszer – a csatlakozási pontnál hidaljuk át az összes sort, hogy mindegyik egyből feszültség alá kerülhessen.

Sok sikert kívánunk minden egyes villanypásztor építőnek, ha esetleg elakadna, forduljon hozzánk bizalommal!